Nem győzök álmélkodni, milyen remekül kezeled a dolgaidat. Azokra a verseny utáni szörnyűséges pillanatokra gondolok, amikor rájössz, most nem kell felsétálnod a pódiumhoz.

Ha jól számolom eddig 154 alkalommal látogattál el oda. Így, mondhatni hozzászoktál, hogy ünneplő tömeg vár a parc fermében; mosolygó pályabírók veregetnek hátba;  van ki elvegye a sisakodat; egy csomó öltönyös muki alig várja, hogy kezet rázhasson veled, mielőtt fellépsz a dobogóra, ahonnan tengernyi csodáló tekintet szegeződik rád.

 

És most mi van? Későn érkezel, és alig találsz parkolóhelyet a Mercedesednek.  Miközben végig erődön felül teljesítettél a semmiért. Magányosan ballagsz a mérlegelésre majd kislisszansz…. a hátsó ajtón. Korábban zökkenőmentes átmenet képződött a dobogótól, az interjúkon át a médiaközponton keresztül, egészen a csapat főhadiszállásáig. Most pedig ki vagy téve a parc fermé és a lakókocsid között kószáló, megveszekedett médiahorda zaklatásainak. S ha már elkaptak, ugyan mit is mondhatnál nekik? Hiszen az eddigi rajt-cél győzelmek helyett önhibádon kívül beszorulsz a középmezőnybe, ráadásul ez az autó úgy kullogott az elmúlt évekbe, mintha Tiger Wouds pénzét vontatná maga után, s most meg már meg sem próbál végigmenni.

 

 Jól tudom, motivációd továbbra is ezerszázalékos. Hiszen több mint 290 nagydíjjal a hátad mögött nem tennéd ki magad ilyesminek, ha nem tudnád biztosan, hogy van még esélyed visszatérni a csúcsra. De vajon egy magadfajta bajnokot mikor gyűr maga alá a sok verseny közbeni magányos visszaballagás a boxba vagy a verseny utáni mérlegelés a HRT-s srácokkal?

„Minden sikeres férfi mögött egy nő áll..” Tartja a közmondás, ebből a szempontból Schumacher igen szerencsés, mögötte mindjárt kettő is van. Még felesége, Corinna a magánéletben biztosítja a nyugodt hátteret Michaelnek, addig Sabine a médiában.

Sabine Kehm, mint minden más újságíró csak egy interjút szeretett volna 1999-ben Michael Schumachertől, de a beszélgetés végén egy állás ajánlatott kapott. Ma már nem csak sajtófőnöke a hétszeres világbajnoknak, hanem menedzsere is. 

-Hol van Michael?
-Kérem. bármit csak ne Pirellit!

Exclusiv interjú a németek "Szujó Zoltánával", azaz kérdezés helyett, most Kai Ebel, aki válaszol. Gyakorlatilag az RTL szakértője mindent tud, a rekordvilágbajnok, Michael Schumacherről.

Mikor találkoztatok Michael Schumacherrel először?

 

Az első alkalom egy 1992-es Forma-1-es hétvége volt. Ott interjúvoltam meg első alkalommal Michaelt. Akkor még a mindenki által csak „sárga cápának” becézett Benettont vezette. Az első találkozónk érdekes volt. Mikor ott állt előttem, nem tudtam mit kérdezzek, addig csak az újságcikkekből ismertem őt, szerencsére türelmes volt.

 

Neked melyen benyomásod volt róla?

 

Az már akkor is ténynek számított, hogy egy nyertes típus. Csak rá kellett nézni hozzá. Nagyon sokat összpontosított bármit is tett, és mindig a legjobbakhoz képest ítélte meg teljesítményét. Tudta, hogy mit akart és mindig nagyon céltudatos volt. Mindezekkel együtt kicsit szégyenlősebbnek tűnt, mint manapság. Nem volt központi alak, mindig a munkájára koncentrált és a médiamunka csak ezután jött.

 

Sokan arrogánsnak mondják..

 

Pedig ő egyáltalán nem az! Nos néha valóban kicsit makacsnak tűnik. De soha nem volt arrogáns és ma sem az. Persze lehet, néha arrogánsnak látszik, de nála ez egy fajta önvédelem. Ha mindenkinek válaszol minden kérdésére, és mindenkivel elkezd beszélgetni, akkor soha nem ér körbe. Természetes dolog, hogy egy hétszeres világbajnokhoz mindenki hozzá akar férni, de ez lehetetlen.

 

Milyen közel kerültél hozzá az évek folyamán?

 

Elég jól megismertük egymást, ahogy egyre többet dolgoztunk együtt. Kölcsönös bizalom van közöttünk. Michael tudja, hogy tisztelem a munkáját és a teljesítményét, előttem nem kell félnie mit mond, soha nem írnák olyat ami nem publikus.

 

Tegez téged Michael Schumacher?

 

A kamera előtt természetesen magázzuk egymást, amúgy tegeződünk. Még fiatalok voltunk mikor megismertük egymást, együtt váltunk ismerté Németországban, közel 20 éve  magázzuk egymást kamerák előtt, szóval mondhatni nálunk már a magázás is tegeződésnek számít. (nevet)

 

Hogy zajlik a munka Schumacherrel?

 

Évente olyan 100 megbeszélésem van Michaellel. A versenyhétvégéken délután négytől ötig. Természetesen ilyenkor a többi sajtóssal együtt várakozok rá. Például 2004-ben nagyon jól kezdte a szezont Michael, 4-ből 4-et megnyert és a spanyol futam után egy órát vártam rá mire hozzáfértem annyira nagy volt az érdeklődés a győzelmei miatt, aztán a következő futamon Monacóban, amikor Montoyával összeütközött az alagútban, Michael annyira dühős volt, hogy nem akart szobaálli senkivel az incidens után. 2,5 órát vártam mire elment mindenki és végre kijött. Tudtam, hogy nincs jó hangulatban, de ennyi várakozás után én sem voltam boldog, csak annyit tudtam mondani neki „Látod, rád állandóan várnom kell”.

 

Mi Schumacher sikerének titka?

 

Hihetetlenül lelkes, és mindig tanul, így folytonosan fejlődik. Soha nem csinál meg egy hibát kétszer. Ez figyelemre méltó.

 

A sikerek és a pénz megváltoztatta őt?

 

Függetlenebbé vált az idő folyamatában, de a pénz egyáltalán nem változtatta meg. Természetesen vásárolt magának jó pár luxus dolgot. Na de ki az, aki nem tenné? Nagy hírt kavart, hogy vett magának egy repülőt az új házhoz, de az szinte sehol nem jelent meg, hogy a hajóját eladta, a tenger mellől való elköltözés után. A tűzbe merném tenni a kezem, hogy Michael pusztán örömből és szenvedélyből van a Forma-1-ben, nem pedig a pénz miatt. Talán ő az egyedüli, akiről ez elmondható a mezőnyben.

 

Szereti a sürgés-forgást a személye körül?

 

Azt hiszem igen, de nehéz megítélni. Inkább úgy fogalmaznék, hogy elfogadja, de nem igényli, hogy mindig mindenki vele foglakozzon. Michael mindig nagyon gyakorlatias. Nincs szüksége sztárkultuszra. Neki csak egy valamire van szüksége: Győzelemre. Mindig a dobogó tetején szeretne állni, mert tudja, hogy ő a leggyorsabb. Soha nem azért akart-akar nyerni, hogy megéljenezzék.